Fogorvosi kezelések anatómiája

A fogpulpa fogászati vizsgálata során elsősorban annak szerkezetét és felépítését kell megértenünk és megvizsgálnunk. A fogorvos ismeri és alkalmazza a szakma szinte minden fortélyát és lényegét. A budapesti rendelőben a 13. kerületben a fogak kezelését a szájsebész szakemberek szakértelmével végzik.

A fog pulpa felépítése

A pulpa a fog belsejében található, a külvilágtól dentin- és zománcfalak, ill. dentin- és cementfalak választják el, állapíyható meg a fogászati tanulmányokból.

A fog belsejében található üregrendszert, amelyet élőben fiziológiás körülmények között a pulpa tölt ki, egységesen fog(bél)űrnek nevezzük.

Ennek két részét szokás elkülöníteni: a fog anatómiai koronájában helyezkedik el a pulpakamra, gyökerében pedig a gyökércsatorna. Ezt az elkülönítést a fogászatban a pulpát illetően is szokás alkalmazni (korona- és gyökérpulpa), tudnunk kell azonban, hogy e kettéválasztás önkényes.

További fogászati kérdések

A fogászati vizsgálat során megállapítható, hogy eggyökerű fogon pl. egyáltalán nem lehet megmondani, meddig terjed a pulpakamra, ill. a koronái pulpa, és hol kezdődik a gyökércsatorna ill. gyökérpulpa. Többgyökerű fogon is csak látszólag éles a határ e két rész között, de annyira mindenképpen kifejezett, hogy a fogász klinikai gyakorlatban el tudjuk különíteni a koronái és a gyökérpulpát. A pulpakamra általában tölcsérszerű szűkület formájában megy át a gyökércsatornába, többgyökerű fogon — a gyökerek és a csatornák számától függően — több ilyen tölcsér észlelhető.

A fogászati pulpakamra

A fogászati pulpakamra — és a kamrát kitöltő pulpa — alakja nagyjából megegyezik a korona külső kontúrjával. Amint az anatómiai fogkoronán csücsköket, árkokat, gödröcskéket látunk, úgy a pulpa alakja sem felel meg egyetlen ismert szabályos geometriai testnek sem, hanem a csücsköknek megfelelően kiboltosodik, az árkoknak megfelelően behúzódott.

A kiboltosodásokba benyúló pulparészt pulpaszarvnak. (cornu pulpae) nevezzük a fogorvosnál. A pulpakamra azonban nem egyszerűen kicsinyített mása az anatómiai koronának, szarvai általában közelebb esnek a fog felszínéhez, mint pl. az árkoknak megfelelő behúzódások.

A pulpa alakja egyébként a fognak a fejlődés során mutatott kezdeti alakját tükrözi, így pl. a metszőfog pulpájának három szarva is van, amint a metszőfog fejlődése során hármas szegmentáltságot mutat fel (aminek a kifejlett fogon csak nyomai ismerhetők fel a fogászaton). Annak a ténynek, hogy a pulpaszarv közelebb esik a fog felszínéhez a pulpa többi részénél, az üregalakítás során van nagy gyakorlati fontossága, a pulpaszarvak vetületében óvakodnunk kell attól, hogy a dentinben mélyebbre hatoljunk a fogorvosi kezelés során a föltétlenül szükségesnél, mert könnyen megsérthetjük a szarvakat. így különösen közel esik a zománc-dentin határhoz a metszőkön a két szélső pulpaszarv, az őrlőkön pedig az egész pulpa közelebb fekszik a fog mesialis, mint distalis felszínéhez.

A pulpaszarvak kímélését célozza az üregalakítás során tanult eljárás, ami a pulpalis falon a praeparálás befejeztéig visszahagyott szuvas dentin eltávolítását illeti.

Amalgám fogtömés készítése a budapesti fogászaton

A fogorvos a budapesti fogászati klinikán a szuvas fog gyógyítása során a professzionális fogtömés szolgáltatását alkalmazza. A szemfog distalis felszínén régebben gyakran alkalmaztunk amalgám tömést.

Ez esetben tulajdonképpen III. osztályú üreget tömünk amalgámmal, amelyhez a fog orális felszínéről férünk hozzá, erősen lerágott fogon esetleg a fog szélesre kopott éle felől. Fontos ez esetben is az amalgám kellő kondenzálása végett, hogy zsaluzással pótoljuk az üreg hiányzó approximális falát, általában fél-körös matricát alkalmazunk, amelyet jobban tudunk az Elliot-szeparátorral rögzíteni, mint a szokásos matricafeszítővel a fogorvosi székben.

A fogorvosi munka szakszerűsége

A metszők fór ámen coecumának üregét ugyanúgy tömjük a fogászaton, mint minden más I. osztályú üreget, ugyanez érvényes a felső nagyőrlők palatinalis felszínére áthajtó fissurában praeparált üreg tömését illetően is. Ez esetben nem szoktunk zsaluzni még akkor sem, ha az üreg áthajlik a fog occlusalis felszínére. Ha e területen kiterjedt a szuvasodás, előnyös lehet akár körkörös matrica, akár rézgyűrű alkalmazása a budapesti fogászati klinikán.

A szilikát tömés

Minthogy fogtömés a szilikátcement a természetes, ép zománcnál kevésbé ellenálló a szájüregben érvényesülő vegyi hatásokkal szemben, ezenkívül van ennél ellenállóbb tömőanyagunk is, ezért szilikátcementből csak oly üregbe készítünk tömést, amely látható helyen van és a fogorvos ezzel tisztában van. A szilikátcement javallata ezek szerint alapvetően esztétikai: csak ott szabad alkalmazni, ahol esztétikai szempontok elkerülhetetlenné teszik használatát, azaz gyakorlatilag csak a frontfogak III. osztályú üregeinek és a felső frontfogak V. osztályú üregeinek tömésére.

A fogászat Budapesten az alsó frontfogak V. osztályú üregeit, valamint esetleg a felső első kisőrlő ezen üregét csak akkor tömjük szilikátcementtel, ha látszik, s a beteg súlyt helyez (hiúsági szempontból vagy foglalkozásánál fogva) arra, hogy az esetleg kevéssé vagy csak ritkán látható tömés is észrevétlen maradjon. Ugyanezt a javallatot általában nem fogadjuk el a felső első kisőrlő többnyire látható mesio-approximalis üregének tömését illetően (kivétel, ha a szemfog hiányzik és a mesialis felszínen V. osztályszerű üreget praeparáltunk) ez a fogtömés.

Szilikát tömés készítésekor használatos fogorvosi műszerek

Az első műszer, melyet a fogorvos használ. a szilikátcementet üveglapon — éspedig annak sima oldalán — keverjük achátból, esetleg csontból vagy műanyagból készült spatulával.

Az üregbe tantálból vagy rozsdamentes acélból készült kétvégű spatulán visszük, s lapos vagy gömb végű tömővel kondenzáljuk. A szilikátcement kon denzálására szolgáló lapos végű tömő homlokfelszíne sima. Minthogy a leggyakrabban III. osztályú üreg tömésére használjuk, különös fontosságot kell tulajdonítanunk az approximalis tömésfelszín konturálásának, e célra vékony celluloid vagy műanyag csíkot használunk, amellyel a szilikátmasszát — kondenzálása után — az üreg axiopulpalis falára úgy nyomjuk, hogy a csík a fog megmaradt approximalis felszínére érjen. Ily módon automatikusan alakul ki a tömés jól konturált felszíne, amely e kezelés nyomán a budapesti fogászaton sima és fényes lesz.

Fogorvosi szaktanácsok a tömésnél

Előnyös és kívánatos a fogtömést cofferdam-izolálásban végezni, tekintettel a szilikátcement igen kifejezett nedvesség iránti érzékenységére a kötés ideje alatt a fogorvos. Ennek módját már tárgyaltuk. Sok esetben azonban szükségtelen a nyálrekeszt alkalmaznunk, elegendő, ha a tömendő fogra és III. osztályú üreg esetén a tömendő oldal felőli, V. osztályú üreg esetén pedig mindkét szomszédjára kb. 3X3, ill. 4x3 cm nagyságú gumilepedőt húzunk.

Ezt III. osztályú üreg esetén a szeparátorral is rögzíthetjük úgy, hogy az üreg gingivalis fala mentén véges-végig látható a fog praeparálatlan, ép felszíne. V. osztályú üreg ilyen szeparálásakor a legjobb a lepedőt frontfogkapoccsal tartani a helyén, ez esetben is szabadon hozzá kell férnünk az üreg gingivalis fala mentén a fog természetes felszínéhez a budapesti fogászaton.

III. osztályú üreg tömésekor szeparátort kell használnunk, hogy az üreghez — orális falának maximalis kímélése mellett — jól hozzáférjünk, gyakorlatilag csak a műszeres szeparálás vihető ki. Többnyire az Ivorv-szeparátort használja a fogorvos.

Amalgám fogtömés

Az amalgám a ma leggyakrabban használt tömőanyag a fogászatba, Budapesten is ezt alkalmazzák. Amalgámnak nevezik egy vagy több fémnek a higannyal alkotott ötvözetét.

A higany — ez a szobahőmérsékleten cseppfolyós halmazállapotú fém — számos más fémmel hidegen is egyesül.

Aszerint, hogy az amalgámot — a higanyt is beleszámítva — hány fém alkotja, binér, ternér, kvaternér amalgámról beszélünk. A fogászat ban egyetlen binér amalgámhasználatos, a rézamalgám.

A régebben alkalmazott tömőanyagok a fogorvosnál

A fogorvos a rézamalgám rombusz alakú lapocskák formájában kerül forgalomba, melyek 35 súly% Cu-ot és 65 súly% Hg-t tartalmazó kész ötvözetből állnak a fogászaton. Melegítéskor a higany szabaddá válik, és finom cseppek formájában jelenik meg a lapocskák felszínén, ha ilyenkor dörzscsészében üveg- vagy porcelán rúddal jól szétdörzsöljük, 1 — 2 perc alatt képlékeny, szemcséktől mentes masszát nyerünk, amely néhány órán belül ismét szilárddá válik. A lapocskákat vagy az e célra készült fémkanálban melegítjük Bunsen-láng felett (ilyen kor igen kis mennyiségű higany el is párologhat és szennyezheti a rendelő levegőjét), vagy ezen elpárolgás elkerülésére vattával bedugott szájú kémcsőben.

A rézamalgám fogászati előnye, hogy két összetevőjének mennyiségi arányát az előállító gyár rögzíti, feldolgozása ezért egyszerű. További előnye enyhe antiszeptikus hatása, ezért rézamalgám tömés szélén ritkán támad újabb caries. Térfogatát keményedés közben nem változtatja, térfogat állandósága igen alkalmassá teszi a technikai laborató riumban modellek készítésére. Hátránya — 5 eme tulajdonságai folytán szájban nem ajánlhatjuk használatát —, hogy nyálban mérhetően oldódik, és használat közben kopik, így káros mennyiségű Hg juthat a szervezetbe.

Az amalgámtömés készítése a fogászaton

A nemes amalgám tömés, ha már megkeményedett, a nyálban egyáltalán nem oldódik a fogorvosnál, e követelményeknek általában legalább egy (esetleg több) nemesfémmel alkotott, ezen és a higanyon kívül még legalább egy fémet tartalmazó — tehát jellegében legalább temér — amalgám felel meg a fogászaton. Fogászati célra a legjobban használható az ezüstből, ónból és higanyból álló ternér amalgám, amelyet közkeletűen ezüstamalgámnak neveznek. Az ezüstből és higanyból álló binér amalgám igen gyorsan keményedik, és közben lényegesen zsugorodik, a plaszticitás idejét megnyújtja s a zsugorodást kiegyenlíti az ón. Ehhez a ternér amalgámhoz adható még más nemesfém, pl. arany (ún. aranyama- gám), platina (platinaamalgám), ezeknek mennyisége azonban elhanyagolhatóan csekély, pl. az aranyé mindig 1% alatt marad, a platináé ennél is csekélyebb.

Üregelőkészítésre használt szerszámok

Fontos tudnunk, hogy a fogorvos a praeparálás, fogpótlás során egyrészt a caries folytán megpuhult dentinben és zománcban, másrészt azonban ép dentinben és ép zománcban is kell dolgoznunk a fogászaton.

A szúban megbetegedett dentint és zománcot a praeparálás szempontjából legalább nagyjából azonosnak tekintve is három különböző tulajdonságú szövetben kell tehát dolgoznunk a fogászati szerszámokkal. Csak e szövetek fizikai tulajdonságainak, valamint a praeparálásra, fogpótlásra használt műszerek hatásmódjának ismeretében tudjuk az előkészítést racionálisan végezni, s egyben a betegnek a legkevesebb kellemetlenséget és fájdalmat okozni a fogászaton.

A lyukfúrás és fogkezelés eszközei

A praeparálásra a fogorvos részint kézi, részint gépi erővel hajtott műszereket használ fogpótlásra is. A kézi műszerek kaparásra, vájolásra, vésésre használhatók, gyűjtőnevük: exkavátor, magyarul vájoló.

Gépi erővel hajtjuk a fúrót, a csiszoló követ és a korongot (anyagától függetlenül), ehhez azonban különböző segédeszközök is szükségesek.

Kézi műszerek

A fogorvos kézi műszerek legcélszerűbb formáit Black dolgozta ki. Közülük a következő típusok használatosak: véső, kanál, bárd és kapa (alakú exkavátorok), valamint a zománcbárd és a gingvaszél-faragó (-simító). Fontos, hogy mindig éles műszert használjunk, a nemes acélból készült műszert az orvos maga is élesre köszörülheti (fenőkövön: Arkansas-kő), fogpótlás.

A Black-féle kézi műszert három adattal jellemezhetjük, ami a műszerek nagyságát illeti: ismerni kell a munkarész szélességét (ezt Black nyomán tizedmilliméteres egységekben adjuk meg), hosszát (mm-ben megadva), valamint a munkarész és a nyél közötti szöget, mielőtt a fogászaton használnánk. E szöget Black nem a 360 részre osztott kör egységeiben, tehát nem a mértanban szokásos szögfokokban adta meg, hanem a kört csak 100 egységre bontva, ún. centifokban.

Fontos az efficiens a fogászati munka szem-pontjából, hogy a műszer éle a nyél egyenes meghosszabbításába essék, egyébként könnyen elfordul a kézben a fogpótlás. Ez egyrészt a műszer alakjától, másrészt a munkarész hosszától és szögelhajlásától függ. Ha a vágóéi nem esnék a nyél egyenes meghosszabbításába, a nyélen esetleg további egy-két szögtörést kell kialakítanunk, hogy ezeket a hiányosságokat kiküszöböljük. Ezeket a szögeket ellenszögeknél (kontraszög) nevezzük. A 12 centifokos hajlást egy, az ennél nagyobbat általában két ellenszöggel egyenlíthetjük ki. 

Hogyan vizsgál a fogorvos?

A dentint elérő fogszuvasodás a pulpában is vált ki reakciót., melyet a fogászaton vizsgálnak meg. Optimális körülmények között — ép keringésű, aktív reakcióra képes, fiatal pulpában — fokozza a dentinogenesist, nagyobb mérvű károsító behatás esetén különösképpen kevésbé reakcióképes, redukált vitalitású pulpában degeneratív elváltozásokat indukál.

A fogorvos ezt csak fogászati eszközök igénybevételével kezelheti. Ilyenek az odontoblastok vaeuolás elfajulása, a stroma hyalinizálódása, a sejtes elemek számszerű csökkenése, a rostok megszaporodása és meg- vastagodása, az érlumenek beszűkülése, az érfalak megvastagodása, a capillaris-hálózat beszűkülése stb.

Súlyosabb fertőzés esetén előbb pulpa-hyperaemia, majd pulpa-lob támad. Penetráló fogszuvasodás esetén elkerülhetetlen a pulpitis.

A kifejlett fogszuvasodás tünetei

A már kifejlett cariest (fogszuvasodást) az üregképződés, cavitatio — a lyuk — jellemzi, ezt a fogorvos általában tisztítja és betömi. Azt is tudjuk azonban, hogy e teljes kifejlődést megelőzően is észlelhetők elváltozások a zománcon, amilyen pl. a főképpen sima felszíneken megfigyelhető krétaszerű elszíneződés, vagy az idősebb fogak lassan progrediáló sötéten elszíneződött felszínes szuvasodása.

A fog szubjektív tünetei

A beteg általában azzal a panasszal keresi fel fogorvosát, hogy kilyukadt a foga, esetleg azt panaszolja, hogy fogai között ételrostok rekednek meg, amelyeket fogvájóval sem tud egykönnyen kipiszkálni. A fogászaton ezt azonnal megvizsgálják. Fájdalomról általában nem panaszkodik, amint a zománcra szorítkozó fogszuvasodás nem is vált ki spontán fájdalmat. E fájdalmatlanság érthető, ha tekintetbe vesszük a zománc képződésének módját, mentességét mind sejtes, mind idegelemektől.

A beteg fog és érzékelése

Bizonyos szubjektív panaszokat is okozhat már a zománc szuvasodása is, gyakrabban támadnak azonban ilyen panaszok a dentint is involváló caries esetén. A zománc — mint külboríték — arra hivatott, hogy a dentint és a pulpát a külvilágból származó ingerekkel szemben védje. A fogra ható sokrétű inger közül a pulpa tulajdonképpen a hő-, elektromos és vegyi ingerek percepciójára szolgál, míg a tapintási, nyomási ingert a gyökérhártya idegelemei percipiálják.

A pulpa maga primitív szerkezetű és organizáltságú szerv, mely minden ingert fájdalomként percipiál, és vezet tovább (protopathiás vagy nociceptiv szenzibilitás). Vegyi és hőingerek a mindennapos életben ismételten is érik a fogat, ha a zománc vastagsága a szú folytán csökkent, vagy a zománcréteg teljes vastagságában elpusztult, ezek az ingerek fokozott intenzitásúvá válnak, fogászati kezelés válik szükségessé.